Az új ertingeni napelem park volt az első senki földjén épült létesítmény: mostanáig a terület sem mezőgazdasági sem gazdasági hasznosításra nem jöhetett szóba, mivel egy útépítés során a földmunkákból visszamaradt anyagok használhatatlanná tették a földet.
A hét elején már említettük, hogy néhányan úgy vélik, a napelem parkok hátrányosan érintik a biodiverzitást. Ez nem csak hogy nem igaz, hanem ott is kialakíthatók élőhelyek, amelyek més felhasználásra nem alkalmasak:
Az Erdgas Südwest új napelem parkját Ertingenben/Németországban helyezte üzembe. A parkot olyan parlagon hagyott területen építették meg, amely már nem volt alkalmas további használatra. Most megújuló energiát állítanak elő ott a régió számára, ugyanakkor hozzájárulnak a klímavédelemhez.
Az új ertingeni napelem park volt az első senki földjén épült létesítmény: mostanáig a terület sem mezőgazdasági sem gazdasági hasznosítás szempontjából nem jöhetett szóba, mivel egy útépítés során a földmunkákból megmaradt anyagok használhatatlanná tették a földet. A földön folytatható tevékenységeket az a tény is korlátozta , hogy egy főút és egy vasútvonal közé szorult.
Valami új a senkiföldje helyett
Az Erdgas Südwest meglátta a lehetőséget a használaton kívüli területben, hogy alkalmas lenne regionális energiatermelésre, és megkezdték a napelem park tervezését. „Meggyőződésünk, hogy hosszú távon az energiát megújuló forrásokból kell előállítanunk” – jelentette ki Hans-Joachim Seigel, az Erdgas Südwest ügyvezető igazgatója. „Az átalakításra váró területek – pl. az eredeti használat során szennyeződött területek – különösen nagy jelentőségűek a napenergia szempontjából. Szeretnénk értelmes módon felhasználni ezeket a barnamezős, pl. a gazdaságilag értéktelen területeket , ugyanakkor elősegíteni a regionális energia átállást.”
546 tonnával kevesebb CO2
Ertingenben mindössze három hét kellett a telepítési munkák elvégzéséhez, amelyhez 2 628 fotovoltaikus modult használtak fel, és teljes kimenőteljesítménye 749 kilowatt. Az egy év alatt megtermelt elektromos áram összesen 780 000 kWh lehet, míg a CO2 megtakarítás várhatóan meghaladja az 546 tonnát. „Ezek az adatok megmutatják, hogy egy rendszerrel mit érhetünk el. Ezért kiemelt jelentőségű számunkra az ehhez hasonló regionális projektek előtérbe helyezése” – magyarázta Seigel.
Új élőhelyek és a méhek védelme
Az energetikai, műszaki és szervezeti aspektusokon túlmenően a vállalat figyelembe vette az ertingeni általános ökológiai feltételeket is. Többek között új élőhelyeket hoztak létre a homoki gyík populáció számára, és őshonos fajokkal ültették be a területet. A vállalat saját „ProNatur” (Természetért) kezdeményezésénél a célkitűzések közé tartozott egy méhésszel folytatott együttműködés Ertingen méhpopulációjának védelme érdekében. (HCN) Forrás: pv-europe