A holland hálózatüzemeltető 2030-ra 34 GW szolár kapacitásra számít

A Tennet legoptimistább kilátásai szerint a napenergia termelési kapacitás tekintetében az évtized végére a szélerőművek akár a mostani kapacitás dupláját is meghaladhatják, amennyiben Hollandia túlteljesíti a Párizsi Megállapodás klímaváltozás elleni követelményeinek betartását.

2020. február 6., forrás: mnnsz.hu

A holland villamosenergia‐átviteli rendszer kezelője, a Tennet a 2020-30 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési tervében fontolóra vette a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket.

A legoptimistább kilátás – amelyet a rendszer integrálásra szempontjából alapvetőnek minősítettek – azt jelzi előre, hogy Hollandiában a szél- és napenergia létesítmények a sokkal gyorsabban épülhetnek meg, mint ahogy azt a Párizsi Megállapodás klímaváltozás követelményei előírják. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy az évtized végére elérik a 34 GW telepített termelési kapacitást, ezzel pedig a teljes kapacitás 15 GW-ra bővül.

Jelentős növekedés várható az elektronikus járművek és az egyéb megújuló energiaforrások bővülése terén is, 3,5 GW szárazföldi szélerőmű fogja ellátni a hidrogén előállítását.

„Az elektromos erőforrásokra átállás és a fenntartható termelés esetében a többi forgatókönyvhöz képest nagyobb mértékű további növekedés fokozza a rugalmasság iránti igényt“ – írták a jelentés szerzői. „Ezt a piac különböző szereplői fogják biztosítani, többek között a nagyüzemi ipari fogyasztók és a kisfogyasztók egyaránt.“

Forgatókönyvek

Az „Alternatív átállás“ forgatókönyve azt vetíti előre, hogy a nap- és szélenergia létesítmények nem teljesítik a Párizsi Megállapodás követelményeiben foglaltakat, bár a napelemek 2025-re jelentős növekedést mutatnak. Ez a perspektíva a napelemek bővítésének lassuló ütemével kalkulál, amelyet a nettó elszámolás 2023 utáni kivezetése vált ki, és a háztartások költségmegtakarításában jelentkező korlátot, amelynek hátterében a mérőóra után elhelyezett energiatároló rendszerek állnak. Az alternatív forgatókönyv az elektromobilitás korlátozott növekedését is előrevetíti, a szélenergia és a gáz komolyabb szerepvállalásával párhuzamosan.

A harmadik, a „Klímaegyezmény“ forgatókönyv a szolár ágazat és a szárazföldi szélenergia termelésének komoly bővülésére alapoz, de nem ad meg ehhez számszerű adatokat. A perspektíva az összes hőerőmű 2030 előtti bezárását tervezi, amikorra 1,5 millió elektromos jármű közlekedne a holland utakon. A hőalapú energiatermelés tovább fejlődne, és a lakóépületeknél széles körben alkalmaznák a hőszivattyúkat, jósolja a jelentés.

Novemberben a holland Környezetértékelési Ügynökség (Netherlands Environmental Assessment Agency) azt közölte, hogy az ország fotovoltaikus kapacitása 2030-ra elérheti a 36 GW szintet, ha a legoptimistább forgatókönyv valósul meg. Az ügynökség 5 GW napenergia termelési kapacitás belépését jelezte a tavalyi és az idei évre, ez elegendő a teljes holland kapacitás szintjének 9 GW szintre emeléséhez. Az ügynökség közlése szerint a napelemek állományának bővülése 2030-ra még a legrosszabb forgatókönyv esetén elérheti a 18 GW-ot.

A holland kormány novemberben tetté közzé, hogy rákényszerülhet az állami tulajdonban lévő Tennet résztulajdonának értékesítésére vagy teljes privatizációjára, hogy megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésére a megújulók által vezérelt elektromos áram hálózat továbbfejlesztéséhez a megújulók által meghatározott energiarendszer számára. Az Energie-Nederland és a többi lobbicsoport, a Holland Solar és az NWEA már novemberben felhívták a figyelmet arra, hogy 700 MW-nyi nap- és szélenergia kapacitás maradhat ki a SDE+ közüzemi nagyságrendű megújuló ösztönzési programból, ha nem foglalkoznak az átviteli hálózatban előforduló szűk keresztmetszetekkel Hollandia északi részén.

Forrás: pv-magazine