A 100%-ban megújuló 95%-kal alacsonyabb vízfogyasztást jelent, mint a hagyományos áramtermelés

Finnországban a LUT Egyetemen készült az az új tanulmány, amely szerint a fotovoltaikus napelemek a széntüzelésű és a nukleáris erőművek által egyetlen MWh előállítása során felhasznált vízmennyiség 2%-a és 15%-a közötti vízmennyiséget fogyasztanak , a szélenergia esetében ez az arány 0,1% és 14% közé esik. A kutatók optimális forgatókönyvének megfelelően 2030-ra a vízfogyasztás 75,1%-kal csökkenthető a 2015-ös szinthez képest.

2019. december 12., forrás: mnnsz.hu

A 100%-ban megújulókra épülő globális energiarendszer tisztább, olcsóbb lenne, és alkalmasabb a klímaváltozás elleni küzdelemhez, de hozzájárulna a vízfogyasztás hagyományos áramtermelés vízfogyasztásához képest 95%-kal nagyobb mértékben történő csökkentéséhez is.

Ez a legfontosabb következtetés abban az új tanulmányban, amelyet nemrégiben tettek közzé a Nature Energy című tudományos folyóiratban. A tanulmány hátterében álló kutatócsoport tagjai közé tartozik Christian Breyer, a nap alapú gazdaság professzora Finnország Lappeenranta Műszaki Egyetemén.

Breyer és kollégái szerint a fotovoltaikus napelemek vízkiemelése a széntüzelésű és a nukleáris erőművek által egyetlen MWh előállítása során felhasznált vízmennyiség 2%-a és 15%-a közötti vízmennyiséget tesz ki, a szélenergia esetében ez az arány 0,1% és 14% közé esik.

„E tekintetben a megújuló energia életképes megoldást képvisel, mivel a közel zéró gázkibocsátáshoz rendkívül alacsony vagy elhanyagolható vízigénnyel párosul az energiatermelésnél” – vélik a kutatók.

A tanulmány 13 863 darab, 50 MW fölötti méretű hőerőműről összegyűjtött adatai alapján készült, ezek összesített kapacitása 4 182 GW. Ez a világ elektromos áramot előállító teljes hőerőmű kapacitásának hozzávetőlegesen 95,8%-át teszi ki. Az általuk alkalmazott optimális forgatókönyv a LUT energetikai rendszer átállást modellező eszközén alapszik, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy értékelje a hőerőművek és a nukleáris erőművek vízfogyasztását a 2015 és 2050 közötti időszakban.

2015-ben az Egyesült Államok fogyasztotta a legtöbb vizet a hagyományos áramtermelés során, 35,7%-os részesedéssel, ezt Kína követte 31,5%-kal. Ha 2030-ig megvalósul az optimális forgatókönyv – amely azt jelentené, hogy nagy számban zárnának be nukleáris és fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket, akkor a vízfelhasználást 75,1%-kal lehetne csökkenteni a 2015 szintekhez képest – állítják a kutatók.

„Az elemzett időszakra globális szinten 1797 GW új gázerőmű kapacitást ütemeztek elő, amelyből 1365 GW nyitott ciklusú egység, és 432 GW kombinált ciklusú egység. Ezért 2050-ben a vízkiemelések jórészt Kína északkeleti és déli része között, Dél-Koreában, a Benelux országokban, Oroszország középső régióiban és Iránban jórészt fennmaradnának” – állítják a kutatók.

Ha megvalósul a legkedvezőbb forgatókönyv, akkor 2050-ig a világ erőműflottájának vízfogyasztása 97,7%-al, vízkiemelése 95,1%-kal csökkenthető. A nem áramtermelésre használt víz utána élelmiszer-termelésre vagy vizes ökoszisztémákhoz használható fel.

„Így kutatásunk eredményei hozzájárulhatnak a globális élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos további kutatásokhoz, hogy elérjük a fenntartható víz-energia-élelmiszer összefüggést” – így a kutatók.

A tudósok azt is felismerték, hogy a vízkiemelés legnagyobb mértékben a világ folyói sínylik meg. Mindegyik esetében a csapat azt jelezte előre, hogy a vízhiány csökkenthető vagy megszüntethető 2050-ig.

„Kimutattuk, hogy a vízforrások energia és a víz közötti kapcsolatok miatti kimerülése csökkenthető az elektromos energiaellátás megújuló energiára történő átállításával” – vonták le a következtetést.

A LUT Egyetem által nemrégiben közzétett jelentés szerint 2050-ig a napenergia válhat a legolcsóbb és legnagyobb energiaforrássá, igen tekintélyes, 68%-os részesedéssel a globális áramtermelésen belül. A villamosenergia‐ágazatban is várhatóan a napenergia lesz a legelterjedtebb és legolcsóbb forrás, a 2030-ra várt 32%-ról 2050-ig 73%-ra fog bővülni, míg a szélenergia aránya a 2030-ra előrejelzett 43%-ról 20%-ra fog visszaesni. A jelentésben foglalt előrejelzés szerint a napelemek telepített kapacitása 2050-ig világszinten el fogja érni a 34,8 TW-ot, míg a szélerőműveké a 4,6 TW-ot.

Forrás: pv-magazine