Utolsó felhívás visszajelzések benyújtására az EU megújulókra vonatkozó szabályai kapcsán

Az európai polgároknak és az érintetteknek június 3-áig van lehetősége észrevételeket fűzni a kiküldött uniós jogszabálytervezetre vonatkozóan, ezek olyan új finanszírozási rendszert szabályoznak, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok megújuló energia projekteket finanszírozzanak más tagállamokban, ami módot ad a 2030-ra kitűzött megújuló célkitűzéseik teljesítésére.

2020. május 28. csütörtök, forrás: mnnsz.hu

A megújulók fejlődése egyenetlen volt a 28 tagállam egészét tekintve, és míg bizonyos országok már több éve elérték a rájuk nézve kötelező érvényű 2020-as célt, mások lemaradtak a teljesítésben.

A megújuló energiaforrások nagybani telepítésének potenciálja jelentős mértékben eltér az egyes tagállamokban, olyan tényezőktől függenek, mint például a földterület és az erőforrások rendelkezésre állása. A megújuló energiákra vonatkozó irányelv keretében működő finanszírozási mechanizmusok ezt bizonyos mértékben figyelembe vették, mivel a jogszabályok megengedik mind a statisztikai átruházásokat, mind a közös projekteket.

Például Luxemburg megállapodásokat írt alá Litvániával és Észtországgal is, amelynek értelmében ez utóbbi két országban megtermelt elektromos áram felesleget beszámítják Luxemburg megújuló célkitűzésébe. Cserébe Luxemburg köteles olyan kifizetéseket teljesíteni Litvánia és Észtország felé, amelyeket zöld energia projektek finanszírozására fordítanak.. Az is egy lehetőség, hogy egy másik tagállamban finanszíroznak projekteket, megújuló energia fizikai importjáért cserébe, ilyet láthattunk a Németország és Dánia között megvalósult határokon átnyúló kísérleti árverés során, amelyet 2016-ban indítottak el napelem telepítésekkel összefüggésben.

Azonban az Európai Bizottság új szabályrendszert épített fel, amely egy lépéssel továbbviszi a kétoldalú finanszírozást azáltal, hogy a tagállamok számára engedélyezi más tagállamokban folyó projekt finanszírozását, és a 2030-as megújulókra vonatkozó célkitűzések elérésének módja is lehet. Az új szabályok várhatóan a jövő év elején lépnek érvénybe. A négy hétig tartó konzultációs időszak lehetőséget biztosít az európai polgároknak és az érintetteknek a jogszabálytervezettel kapcsolatos észrevételeik megtételére, mielőtt véglegesítenék és integrálnák a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvbe.

Szakadékok áthidalása

Azt még nem látjuk, hogy az új rendszer pontosan hogyan épül fel a gyakorlatban. Azonban valószínűnek tűnik, hogy legalább pár tagállam hasznos eszköznek fogja találni a nemzeti célkitűzéseik és az EU közös célkitűzése közötti szakadék áthidalására, ez utóbbi 2030-ra legalább 32%-nyi megújuló energiát irányoz elő a végső energiafogyasztás tekintetében. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az Európai Unión belül a megújulók a végső energiafogyasztás 18%-t tették ki, amely csak kicsivel marad el a 2020-ra kitűzött 20%-os céltól. Azonban az adatok hatalmas eltéréseket mutatnak a különböző tagállamok között. A legnagyobb aránnyal Svédország büszkélkedhet, őket Finnország követi 41, 2%-os és Lettország 40,3%-os aránnyal. Ezzel ellentétben Hollandia 9,4%-ot, míg Belgium csupán 7,4%ot ért el.

Erre vonatkozóan az Európai Bizottságnak benyújtott 10 évre szóló holland nemzeti energia- és klímatervben az áll, hogy Hollandia együttműködést fog folytatni – a keretében – öt országgal: Belgiummal, Franciaországgal, Németországgal, Luxemburggal és Ausztriával azzal a céllal, hogy fokozzák a határokon átnyúló együttműködést a megújuló energiák terén. Az új finanszírozási rendszer arra is lehetőséget biztosít a gazdagabb országoknak, hogy projekteket finanszírozzanak a szerényebb lehetőségekkel rendelkező országokban, ami óriási lehetőségeket nyit meg a megújulók növekedése előtt, ahogy ezt a Luxemburg által Litvániával és Észtországgal megkötött megállapodások is szemléltetik.

Az EU energiaügyi biztosa, Kadri Simson megjegyezte, hogy a mechanizmus különösen azoknak az országoknak a gazdaságaira vonatkozik, amelyeket súlyosan érintett a Covid-19 járvány.

A projektet befogadó tagország számára az előnyt azt jelenti, hogy további beruházásokat nyer, ami fellendíti a helyi foglalkoztatást, alacsonyabb szintre szorítja a szén-dioxid-kibocsátást, javítja a levegő minőségét és csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától függőséget.

A hozzájáruló tagállamoknak a mechanizmus „annak lehetőségét kínálja, hogy minden kifizetett euróért energia hozzájárulást kapnak, előnyhöz jutnak a költségek megtakarítása és a szektorok egészére vonatkozó, olcsó tiszta energia segítségével, ezt azzal kell összevetni, amikor csak országon belül telepítenének megújuló energiaforrásokat, és az olcsó tranzakciós költségek előnyeit élveznék” – foglalják össze a tervezetben.

A bizottság megjegyezte, hogy nincs közvetlen kapcsolat vagy tárgyalás a fogadó tagállam és a hozzájáruló tagállam között, mivel a „bizottság intézi az eljárásokat és készíti a statisztikákat.”

A jogszabálytervezet iránt érdeklődő felek a következő hivatkozást követve tehetik meg észrevételeiket: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12369-Union-renewable-Financing-mechanism

Forrás: pv-magazine