Peking: Kína 48,2 GW napelem kapacitást telepített 2020-ban

Mivel az ország az elmúlt hónapban megduplázta az új termelési kapacitás növekedésére vonatkozó adatot, a Nemzeti Energiahivatala ismét fontolóra veszi az idei évre kitűzött 120 GW kapacitási célt.

2021. január 21. csütörtök, forrás: mnnsz.hu

Kína Nemzeti Energiahivatala (National Energy Administration, NEA) ma reggel tette közzé, hogy az ország tavaly 48,2 GW napelem kapacitás bővítést ért el, ez az ország hivatalos energiaügyi statisztikáiból derül ki.

Az adat – 60%-os emelkedést jelez 2019-re vetítve, a belföldi elemző, az Asia Europe Clean Energy (Solar) Advisory (AECEA) szervezet szerint – meghaladja a 2019-ben hozzáadott 30,1 GW és az egy évvel korábbi 44,3 GW szintet, de elmarad a 2017-ben elért rekordtól, az 52,8 GW-tó, mindezt egy olyan évben, amikor Kína még küzd a Covid-19 terjedésével.

Bár a világ szolár kapacitásai rendszerint év végi hajrával szembesülnek, továbbra is figyelemre méltó a 22,3 GW-ra becsült decemberi kiugrás – amely a China Electricity Council (CEC) által kiadott telepítési adatokra alapoz – majdnem utoléri a januártól november végéig telepített 25,9 GW összegyűjtött kapacitást. A CEC arról számolt be, hogy november végéig Kína 25,9 GW bővítést hajtott végre szolár eszközeinél, de az AECEA még ennél is magasabb számadatot jelölt meg a decemberi bővítésekre a NEA negyedéves adataira alapozva, amelyek szerint Kína az év első kilenc hónapjában 18,7 GW-os, az utolsó negyedévben pedig 29,5 GW-os bővítést valósított meg.

Támogatások

A decemberi pánikhoz valószínűleg hozzájárult a hatóságok azon fenyegetése, hogy megszüntetik az összes ipari léptékű napelem projekt támogatását, és ezt felerősíthették fel az év elején a járvány miatt késedelembe eső projektek is.

Az AECEA képviselője, Frank Haugwitz mutatott rá, hogy jelentős mértékben hozzájárultak az eredményhez a közműcégek és más állami kézben lévő vállalatok, mivel igyekeznek eleget tenni a megújuló portfóliókra vonatkozó normáknak, amelyek előírják, hogy az általuk biztosított energia minimális része tiszta erőforrásokból származzon. Az AECEA szerint az állami kézben lévő testületek annak a nemzeti célkitűzésnek az elérését is célozzák, hogy 2030-ban elérjék a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját. Az elemző idézte a State Power Investment Corp nemrégiben tett bejelentését, amely szerint 2020-ban 10,28 GW napenergia kapacitás bővítést hajtott végre, ezzel a fotovoltaikus kapacitás elérte a 29,61 GW. Haugwitz this morning added, half a dozen such utilities and state bodies have announced plans to add 200 GW of solar by 2025.

A szélenergia még ennél is megdöbbentőbb trendet mutat, az NEA adatai szerint az előző hónapban hozzáadott termelési kapacitás 47,1 GW , a teljes évi bővítés 71,7 GW, ami több, mint az előző három év adata összesen.

A nap-és szélenergia terén a tavalyi évben Kína által elért csaknem 120 GW növekedés arra ösztökélte a NEA-t, hogy a múlt hónapban 120 GW-os célt tűzzön ki az idei évre, és az AECEA már jelezte, hogy dolgozik az e hónapban Kína kapcsán készített 45-50 GW közötti napenergiára vonatkozó 2021-es előrejelzés felülvizsgálatán. Az elemző hozzátette, hogy mivel Kína régióinak mintegy fele már közzétette a 2021-25 közötti időszakra vonatkozó ötéves terveit, és az időszak végéig csak öt régió tűzött ki 120 GW szolár bővítésre vonatkozó kombinált célt. A következő országos ötéves terv részleteit várhatóan márciusban jelentik be.

A tavalyi évben bekövetkezett bővítés azt jelentette, hogy Kína az összesen hozzávetőlegesen 2,2 TW teljes áramtermelési kapacitása részeként december végén 250 GW napelem kapacitással és 280 GW szélerőmű kapacitással rendelkezett.

Ez a cikk és kép 2021. január 20-án módosításra került annak érdekében, hogy tükrözze pv magazine becslését, a Kína által a múlt hónapban elért 22,3 GW-os bővítés kapcsán, amely a korábbiakban jelzettel szemben nem a NEA adatain alapultak, hanem a China Electricity Council közlésén.

Forrás: pv-magazine