Napelemes trendek 2020-ban: 5. rész

Annak ellenére, hogy lezárásra került sor a 2020-as év nagy részében, csak kevesen mondhatják, hogy eseménytelen évet hagytak maguk mögött. Bár sokak számára a Covid-19 járvány határozta meg a 2020-as évet, a szolár ágazatban sokkal több kihirdetni való téma merült fel, a kiemelkedő teljesítményű moduloktól kezdve a vállalatok és kormányok által világszerte önként vállalt szén-dioxid-semlegességet célzó felajánlások drasztikus növeléséig. A pv magazine öt részes áttekintést készített az évről. Először az Egyesült Államok elnökválasztásával és a szén-dioxid-semlegességi felajánlásokkal, majd az árverésekkel és a zöld kötvényekkel foglalkoztak. A 3. rész a nagyméretű modulokkal és a megújulók által a hálózatnak nyújtott támogatással foglalkozott, míg a 4. rész a kiemelkedő hatékonyságú cellák EU-n belüli gyártásával és a perovszkitokkal. Az utolsó részben az intelligens otthonokról és a zöld hidrogénről olvashat.

2020. december 31. csütörtök, forrás: mnnsz.hu

Valóban intelligens otthonok

A teljes egészében integrált háztartási szolár rendszerekről számos bejegyzés szerepelt az erősáramú elektronikai vállalatok idei katalógusaiban. Már hosszú ideje számítottak rá és beszéltek róla – napelemes tető, akkumulátor, elektromos jármű töltő, magas terhelésű készülékek intelligens interfész és hibrid inverter közötte, mindent a tulajdonos által beállítottak szerint optimalizál a rendszer.

Ez irányulhat a saját fogyasztás maximalizálásra, a felhasználás időpontjától függő díjak kihasználására, vagy hálózati kiegészítő szolgáltatásokra, ha aggregátor is kapcsolódik a rendszerhez. Maga a technológia nem teljesen új. Rendelkezésre álltak a tárgyak internete (Internet of Things) csatlakozások a készülékekhez és az intelligens elektromos gépjármű töltőkhöz. Mindenesetre láthatóan csak idén következett be az, hogy a gyártók a különböző elemeket átfogó és teljesen integrált megoldásba gyúrták össze. Az egyenáramhoz csatlakoztatott ellenállásos vízmelegítők és az intelligens gépjármű töltők segítségével elkerülhetők a gáz- és üzemanyagköltségek.

Az alapok lerakására 2019-ben került sor, amikor több gyártó is bevezette a piacra hibrid invertereit. A trend egyre erősödik, és idén sok vállalat egy fokozattal előrébb lépett a technológia integrálása terén. A gyártók azt állítják, hogy elérhetővé vált a 95%-os önellátás versenyképes költségszint mellett. A múltban az ilyen magas önellátási arányt nagyobb akkumulátorokkal lehetett volna elérni. Ma azonban az elért eredmények egy része a terhelés intelligens kezeléséből adódik. Néhány gyártó még azt is állítja, hogy rendszereik képesek feldolgozni az időjárás előrejelzéseket és azoknak megfelelően működni a hálózati fogyasztás csökkentése illetve az elektromos jármű vagy a tárolórendszer feltöltése érdekében viharok előtt, hogy felkészüljenek az elhúzódó áramkimaradásra.

Sok napelem tulajdonos számára vonzó állítás a csaknem teljes hálózattól való függetlenség – még akkor is, ha korábban ezt túl drágának ítélték. Különösen Ausztráliában és az Egyesült államokban jellemző, hogy az áramszünetek megnövelték a hálózaton kívüli üzemeltetésre alkalmas inverterek keresletét. Bár már önmagában ez elég vonzóerőt képvisel sokak számára, ez a termék trend más ok miatt is figyelemre méltó. Ez hatalmas ugrást jelent a paradigmaváltást illetően, a kormány által például betáplálási tarifák segítségével támogatott háztartási napelemes rendszerek helyett piaci alapú megközelítésre történő átállás zajlik, amelyen belül ezek a rendszerek megállnak a saját lábukon.

Verseny a hidrogénért

Az új évtized hajnalán a zöld hidrogén olyan kalandot jelent, amelyet geopolitikai és geoökonómiai erők egyaránt befolyásolnak. A hidrogénnel működő alkalmazásoknak láthatóan se szeri, se száma, de a világ országai különösen attól a benne rejlő lehetőségtől részegültek meg, hogy tiszta üzemanyagként szolgálhat hajózás, közúti fuvarozás, légi szállítás esetében és a tartalék elektromos áramot termelő rendszereknél, továbbá ammónia, metanol és acél előállításánál. Azonban ahogy azt a Siemens Energy vezérigazgatója nemrégen készült interjújában megjegyezte, a zöld hidrogén még mindig túl drága.

Olcsón előállítani

A hidrogén árának leszállítása a világszerte az egyes országok nemzeti hidrogén stratégiájának központi kérdése. Ez a helyzet azóta áll fenn, hogy az 1970-es évek elején megkezdődtek a zöld hidrogénnek kapcsolatos viták. Azonban a nap- és szélenergia költségének exponenciális zuhanása azt jelenti, hogy a világegyetemben legnagyobb mennyiségben előforduló anyag bőségesen felhasználhatóvá válik.

Kína vissza kíván térni ahhoz a vezető szerephez, amelyet korábban játszott a hidrogén gazdasághoz való napenergia költségének leszorításában. Japán, Korea, Szingapúr, Németország és mások is tudatták a világgal, hogy a jövőbeli zöld hidrogén mellett tették le voksukat. Valójában Németország a legnagyobb arányú ösztönzést helyezte kilátásba az üzemanyaghoz a zöld energiát támogató pénzalapokból. Másrészt Ausztrália, Norvégia, Brunei, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Marokkó és mások azt jelezték, hogy a zöld hidrogén ellátást a bőségesen rendelkezésre álló szolár erőforrásokkal tervezik biztosítani.

Ausztráliában már nagyobb projektek is elértek a tervezés szakaszába. A 26 GW-os Ázsia megújuló eenergia központ (Asian Renewable Energy Hub) és az 5 GW-os Murchison megújuló hidrogén projekt (Murchison Renewable Hydrogen Project) csupán két példa a tömeges méretű nap- és szélenergia erőművekre, amelyeknek rendeltetése az exportra szánt hidrogén előállítása. Egy másik óriási projekt, az Arrowsmith hidrogén projekt (Arrowsmith Hydrogen Project) várhatóan már 2022 utolsó negyedévében zöld hidrogént fog termelni.

Azonban Ausztrália kiélezett versenynem fog állni például az Egyesült Arab Emírségekkel, amely tudja, hogy ha csak területének 20%-át használja fel napelem panelek telepítésére, akkor is képes annyi hidrogént előállítani, amely megegyezik az olajból és a földgázból keletkező jelenlegi árbevételével. Hasonlóan más közel-keleti és észak-afrikai (MENA régióbeli) ország szintén a zöld olajat keresi, különösen Szaúd-Arábia és Marokkó. Szaúd-Arábia ugyanolyan mértékben törekszik a zöld hidrogén exportálására, mint az olajéra. Jelenleg egy futurisztikus, Neomnak nevezett város építésén dolgozik, amelyet a tiszta üzemanyaggal fognak működtetni. Egy egyesült államokbeli vállalat, az Air Products & Chemicals, már elkezdett dolgozni egy4 GW-os zöld hidrogén erőművön Neom számára, a sivatag és a Vörös-tenger felől érkező szél és a napenergia bevonásával.

Sokan tűzték ki a zöld hidrogénre épülő gazdaság elérését 2050-ig, de az IHS Markit azt jelezte előre, hogy már 2030-ra árban versenyképes lesz a szürke hidrogénnel. Figyelembe véve a megújuló energia költségének csökkenési ütemét, és a nyilvánvalóan tetten érhető geopolitikai nyomást, abban az egyben biztosak lehetünk, hogy a verseny hamarosan megkezdődik.

Forrás: pv-magazine