Napelemes trendek 2020-ban: 2. rész

Annak ellenére, hogy lezárásra került sor a 2020-as év nagy részében, csak kevesen mondhatják, hogy eseménytelen évet hagytak maguk mögött. Bár sokak számára a Covid-19 járvány határozta meg a 2020-as évet, a szolár ágazatban sokkal több kihirdetni való téma merült fel, a kiemelkedő teljesítményű moduloktól kezdve a vállalatok és kormányok által világszerte önként vállalt szén-dioxid-semlegességet célzó felajánlások drasztikus növeléséig. A pv magazine öt részes áttekintést készített az évről Az első rész az Egyesült Államok elnökválasztásával és a szén-dioxid-semlegességi felajánlásokkal foglalkozott. Most az árverésekről és a zöld kötvényekről beszélünk.

2020. december 28. hétfő, forrás: mnnsz.hu

A napenergiával kapcsolatos árverések 2020-ban továbbra is hihetetlenül alacsony árakkal folytatódtak. A címsorokba kerülő számok mögött növekvő mértékű összetettség húzódik meg. A közgazdasági Nobel-emlékdíj 2020-as díjazottjai, a Stanford két professzora, Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson megígérték, hogy alkalmazzák az árverések mechanizmusára vonatkozó elméletüket a megújuló energiára, de lehet, hogy erre már nem lesz szükség, figyelembe véve a 2020-as évben elérteket.

Az idén elért végső árveréses árak összeállítását nehéz lenne elvégezni ezek összetettsége miatt, továbbá a tény miatt, hogy az egyes árverések közötti mechanizmusok egyre kifinomultabbá válnak. A különböző ajánlati opciók minden egyes árverésen bevételsorozatot határoznak meg a befektetők számára, valamint a felkínált árakat.

Például a különbözetre vonatkozó szerződés tekintetében a világ eddigi legolcsóbb – hozzávetőlegesen 11,14 EUR/MWh – szolár ajánlatát Portugália augusztusban megtartott második szolár árverésén nyújtották be. Ezen az árverésen azonban egyéb opciókra is volt mód ajánlatot benyújtani, beleértve a hálózati szolgáltatásokat nyújtását a telepített napelem erőművek és a mellette elhelyezett tárolók elektromos rendszere számára.

A hálózati szolgáltatásokat nyújtásának mechanizmusa a portugál kormány támogatásaival – amelyek jellemzően a megújulók telepítésének kezdeti szakaszához kapcsolódtak – ellentétes módon működnek. Valójában ez alkalommal a szolár fejlesztő kötelezi el magát, hogy díjat fog fizetni a kormánynak a napelemes projektből a hálózatba juttatott elektromos áramért. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy az árverés eredményeként minden egyes projektnél kötelezettséget vállaltak a „fordított támogatás” kifizetésére a 15 év alatt, akkor érdemes észrevenni, hogy mindegyik nyertes projekt esetében az összeadott értékek meghaladják a projekt kezdeti tőkekiadásának költségeit.

„Portugália esetében csak korlátozott hálózati kapacitás maradt az új erőművek számára, és az aukció résztvevői biztosították maguknak e kapacitás egy részét a következő évtizedekre vonatkozóan, véglegesen lehelyezve az alapokat, és élhetnek a későbbi hibridizáció lehetőségével és felhasználhatják az elnyert kapacitást újabb termelési kapacitások csatlakoztatására” – elemezte Michele Lauritano, az Everoze madridi irodájának vezető szaktanácsadója a pv magazine számára.

A stratégiai előnyön túlmenően a nyertes projektek az árverés szabályainak megfelelően elkötelezték magukat olyan tárolórendszerek kiépítése mellett, amelyek legalább 20%-át teszik ki a megpályázott kapacitásnak, és azt is, hogy tovább kompenzálják az elektromos hálózatot az elektromos áram azonnali piacán 15 alatt jelentkező kiugróan magas elektromos áram ár esetén.

„Úgy tűnik, a fejlesztők az elektromos áram azonnali piacát illetően a nagyon magas értékek előfordulását jelentő esemény alacsony valószínűsége mellett tették le voksukat, abban a reményben, hogy a tárolórendszerek üzemeltetése ellensúlyozhatja ezeket az eseményeket és a tartalék képzésével árbevételt érhetnek el, ami képes megvédeni a befektetéseket az ilyen események során fizetendő kötbérektől, amelyet az árverés szabályai írnak elő” – magyarázta Lauritano. „Ráadásul a tárolórendszer olyan rugalmasságot fog adni a projekteknek és az egyéb hálózatszabályozási szolgáltatásoknak, ami további bevételi forrásokat hozhat létre a projekt számára.”

Az összes változót számításba véve nem könnyű megállapítani, hogy a portugál árverés különböző opcióiból mely szereplők fognak a legnagyobb előnyre szert tenni. Ezzel szemben az teljesen világos, hogy a legnagyobb nyertes a portugál kormány, amely módot talált a csekély hálózati kapacitás értékének maximalizálására a verseny mechanizmusán keresztül, most több ország igyekszik ebben követni.

Abu Dhabi súlyoz

A világ második legolcsóbb szolár ajánlat az Emirates Water and Electricity Co. (EWEC) által megtartott árverésre nyújtották be, amelyben a JinkoPower és a francia energiaóriás, a EDF 0,0135 amerikai dollár/kWh árat kínált egy 1,2 GW-os projekthez, amely 30 évre szóló áramvásárlási megállapodást biztosított. Ennél az árverésnél az ajánlatot benyújtókat energia-súlyozott, kiegyenlített elektromos áram költség alapján rangsorolták, amely figyelembe veszi mind az elektromos áram előállításának költségét, mind a megtermelt energia mennyiségét.

„A vételező fél szemszögéből nézve ez lehetővé teszi az infrastrukturális fejlesztések költségeinek beépítését, valamint az elektromos áram költségesebb, például földgázzal történő előállításáról való átállást” – jelezte a JinkoPower még júliusban a pv magazine felé. Az árverés része egy opcionális, legfeljebb 225 MW és 300 MWh kapacitású tároló létesítményt is, de az áramvásárlási megállapodások többségét csak a napelem erőműre írták alá.

A magas napbesugárzási értékkel és a napelemes projektek fejlesztéséhez kedvező feltételekkel rendelkező országok kormányai megtalálták a módját, hogy nagyon olcsón, a 0,01 és 0,02 dollár /kWh tartományon belüli áron vásárolhassanak elektromos áramot. Ha végre alább hagy a Covid-19 válság, akkor a következő évben kétségtelenül a világ legalacsonyabb szolár ajánlatainak hullámára számíthatunk.

A kötvények jövője nem arany – hanem zöld

2020 januárjában a Klímakötvény Kezdeményezés (Climate Bond Initiative) azt vetítette előre, hogy a zöld kötvények piaca a 2020 elejére érheti el az 1 trillió amerikai dollárt a kibocsátások terén. A piac ezt az értéket 2020 októberében lépte át, az első három negyedév során több mint 200 milliárd dollár, és csak szeptemberben 50 milliárd dollár értékű kötvény kibocsátására került sor.

Németország 2020-ban 11 milliárd eurónyi kibocsátást tervez, az Egyesült Királyság bejelentette az első szuverén zöld kötvények 2021-ben történő kibocsátására vonatkozó terveit, és vannak a „zöld prémium” terjedésére utaló jelek. Bár előfordulhat, hogy ennek egy részét a szűkösség diktálja, a befektetők részéről az igény növekedésére lehet számítani, ennek hátterében az az erősödő aggály áll, hogy a vállalatok, a fogyasztók és a gazdaságok károkat fognak elszenvedni a klímavédelemmel és a Covid-19-cel összefüggő kockázatok tervezésének hiánya miatt. Ez növeli az olyan adósságot megtestesítő értékpapírok iránti igényt, amelyek ezekre a kihívásokra adnak választ.

A szociális Kötvények (social bonds) 2020-ban eddig felülmúlták a zöld kibocsátásokat, az EU által kínált első szociális kötvény 233 milliárd euró fölötti jegyzést könyvelhetett el – ami 14-szeres túljegyzés a 17 milliárd euró kínálathoz képest. Rhian-Mari Thomas, a Green Finance Institute nevű intézet ügyvezetője elmagyarázta, hogy az év első felében a zöld kötvények kibocsátása alacsony szinten maradt a Covid-19 által előidézett gazdasági hatások miatt, így a szociális kötvények könnyen a figyelem középpontjába kerülhettek. „Azonban a szeptember rekordot hozott a zöld kötvényeknek, hatalmas ügyleteket képviseltek például a Németország, Svédország által kibocsátott kötvények és (a vállalatok által kibocsátott kötvények), amelyek behozták ezt a visszaesést, és még az sem lehetetlen, hogy 2020-ban újabb rekordok dőlnek meg.”

Zöld kötvényes fellendülés

Az EU zöld gazdasági tervei melletti elkötelezettsége legalább 225 milliárd euró értékű zöld értékpapír és finanszírozott projekt létrehozását fogja eredményezni a következő pár éven belül. Mivel a járvány helyreállítási alapoknak csaknem a harmadát zöld értékpapírokkal finanszírozzák (a Bloomberg kutatása szerint), jelentős piaci elmozdulásra lehet számítani. Sarah Gordon, az Impact Investing Institute ügyvezetője azt mondta, hogy konkrét intézkedések révén „egy értékálló zöld kötvény zöld munkahelyeket teremthet, az ország egészében a kompetenciák fejlődése és regionális élénkítés mutatkozhat, finanszírozva a klímavédelmi intézkedéseket és a társadalmi megújulást, miközben az ország kilábal a jelenlegi járványhelyzetből.”

A kialakított normák kulcsfontosságúak lehetnek a piac sikere és a „zöldre festés” (greenwashing) néven ismert, folyamatos kihívást jelentő jelenség megelőzése szempontjából, mivel a környezet védelmét és a klímavédelmet szolgáló, fenntartható, társadalmi és egyéb szokásos normák széles köre jelent meg. Még Kína is elfogadta a tiszta szén kivezetését „zöld” keretei közül, és úgy tűnik, hogy az EU érvénybe lépő szabályozásait fogják ökölszabályként követni a világ többi piacain. Az európai zöld kötvényekre vonatkozó szabályok meg fogják követelni a véglegesítés előtt álló uniós fenntarthatósági taxonómia (EU Sustainable Taxonomy) által megszabott határok betartását. A legújabb taxonómiai meghatározások értelmében a földgáz nem minősíthető sem zöld, sem átmeneti befektetésnek, a megújulók – és különösen a napenergia – jövője ragyogónak tűnik.

Forrás: pv-magazine