Nagyobb szerepet szánnak a napelemeknek az EU Green Deal-ben

A hivatalosan ezen a héten indult „Solar Europe Now” (Szolár Európa Most) nevű koalíció azt szeretné, ha a napenergiát elismernék az Európai Green Deal célkitűzések legfőbb hajtóerejének.

2020. május 11. hétfő, forrás: mnnsz.hu

A Solar Europe Now koalíció tagjai arra szólítják fel az európai intézményeket, hogy nagyobb mértékben ismerjék el a fotovoltaikus energia értékét a jövőben a klímával, a kutatással és innovációval valamint a pénzügyi kezdeményezésekkel összefüggésben.

A jelenleg az európai szolár értéklánc több mint 90 tagját tömörítő koalíció amiatt aggódik, hogy a szektorban jelenleg hiányoznak a pénzügyi és kutatás-fejlesztési ösztönzések, ami leállítja a fejlesztéseket, fékezi az iparág szuverenitását az EU stratégiai technológiái terén, és korlátozza az EU hatékonyságát a dekarbonizáció egész kontinensre kiterjedő elérésében.

A nap által megtermelt energiát széles körben ismerik el kulcsfontosságú elemként a jövő biztonságos és fenntartható energiarendszerének létrehozásában, mind európai, mind világszinten. Az EU által a klímaügyi célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez kidolgozott összes jövőbeli energia forgatókönyv kulcsfontosságú szerepet szán a fotovoltaikus energiának. (Bizottsági közlemény„Tiszta bolygó mindenkinek:sikeres, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságot szolgáló hosszú távú európai stratégiai elképzelés”(COM /2018/ 773), 2018. november 28. és a „Bizottság kommunikációját támogató mélyreható elemzés ” 2018. november 28.)

A napenergiát még nem eléggé veszik számításba

Mégis az Európai Bizottság Green Deal-re vonatkozó közleménye – amely magában foglalja az uniós hatóságok ütemtervét a következő évek energia átállásának bátorításával kapcsolatban – megemlíti a megújuló energia kulcsfontosságú szerepét a szén kivezetésében és Európa dekarbonizációjában, de nem említi a napenergiát, amely a szárazföldi szélerőművek által megtermelt energiával szemben kulcsfontosságú tényezőként ismernek el.

Azonban az erős szolár ágazat kifejlesztése hatalmas lehetőséget rejt magában Európa számára. A fotovoltaikus energia jelenleg körülbelül 30%-át fedezi az Európai Unió teljes energiaszükségletének, amelynek a 2030-ra becsült potenciálja 15%. A kutatási központok a csúcstechnológiás ipari megoldások kifejlesztésével foglalkoznak a fotovoltaikus értéklánc egészének vonatkozásában. Ezek az új csúcstechnológiás megoldások képezik az alapját a globális szinten versenyképes európai ipari napelemgyártásnak. Az európai ipari napelem iparág jelenlegi teljes éves forgalmát 5 milliárd euróra becsülik, de az ebben rejlő potenciál jelentős része kiaknázatlan marad, tág teret nyújt még a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

A napelem ágazat stratégiai szerepet játszik

Roch Drozdowski-Strehl a Franciaországban működő világhírű fotovoltaikus kutatóintézet, az IPVF vezérigazgatója, intézete a koalíció létrehozói közé tartozik; meglátása szerint a szektoron belüli kutatások és innovatív beruházások léptékének a növelése adja majd a kulcsát e stratégiai iparág fejlesztésének elősegítéséhez és a benne rejlő teljes potenciál érvényesítéséhez. „Európa többi világszínvonalú kutatóintézetével együtt Európa élére állhat a felső kategóriás napelem cellák és modulok piacának. Európában a legtöbb intézet olyan helyzetet vívott ki magának, ahonnan komoly esélyekkel indulhat az új technológiákért induló versenyben. Az európai intézeteknek minden lehetséges eszközzel támogatniuk kell ezt.”

A németországi Fraunhofer ISE elnöke, Andreas Bett professzor még hozzátette: „A világ legfejlettebb technológiáinak némelyike, például a tandem napelem cellák túllépik a szilícium napelem cellák hatékonysági értékeit; továbbá a fenntartható gyártástechnológiák, többek között a bölcsőtől bölcsőig koncepció és az újrahasznosítás jelenleg tervezés alatt állnak európai kutatóközpontokban. A kulcsfontosságú technológiák terét érintő beruházások támogatása egyedi lehetőséget fog teremteni az innovációs áttörésekre és a szellemi tulajdon fejlesztésére, miközben megnyitja a teret az újonnan érkezők előtt.”

Az EU iparági szuverenitásának megszilárdítása

A szektoron belüli kutatás-fejlesztés ösztönzése nem pusztán megszilárdítaná az EU iparági szuverenitását Kínával szemben – amely továbbra is 97%-át adja a világ napelem paneleinek – és megerősítené vezető szerepét a kulcsfontosságú stratégiai technológiák területén, de egyúttal pozitív jelzést is küldene a gyártók felé.

Edyta Witkowska-Grześkiewicz, a fotovoltaikus modulokat gyártó lengyel Bruk-Bet Solar ügyvezető igazgatójának véleménye: „A folyamatok automatizálásának és a 4.0 iparág fejlődésének köszönhetően ma már van mód arra, hogy Európában is versenyképes áron állítsunk elő anyagokat, napelem cellákat és modulokat. Egy ilyen európai gyártási ágazat képes lehet előnyt kovácsolni a világvezető európai kutatói ökoszisztéma által kidolgozott technológiai innovációkból, és kiváló minőségű, alacsony szénlábnyomú napelem paneleket szállítana a gyorsan bővülő európai piacra.”

Szükség van a napenergia kapacitások fejlesztésére az EU klímasemlegességi céljának eléréséhez

A Solar Europe Now koalíció tagjai arra szólítják fel az európai intézményeket, hogy nagyobb mértékben ismerjék el a fotovoltaikus energia értékét a jövőben a klímával, a kutatással és innovációval valamint a pénzügyi kezdeményezésekkel összefüggésben. Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának eléréséhez szükség van a napelem kapacitások fejlesztésére és a Solar Europe Now elkötelezett amellett, hogy együttműködjön az európai döntéshozókkal, megbeszéljék annak lehetőségét, hogy némi napfény is érje a Green Deal-t és hogy ösztönözzék Európa napelem termelési kapacitásait.

Roch Drozdowski-Strehl erre a következtetésre jutott: „Egy ilyen dinamikus piac megfelelő alapot kínál az európai szolár gyártó ágazat újraélesztéséhez, továbbá 100 000 fölötti számú, értékláncon belüli munkahely létrehozásához. Az Európai Green Deal lehetőséget kínál fenntartható és intenzív foglalkoztatással járó tevékenységek bővítésére az alacsony kibocsátású technológiák területén, így ellensúlyozza a fosszilis tüzelőanyagok szektorában és a magas szén-dioxid-kibocsátással járó folyamatokban dolgozó munkavállalók alacsonyabb számát. Létfontosságú, hogy testre szabott szakpolitikákat és finanszírozási kereteket dolgozzunk ki az európai fotovoltaikus gyártási kapacitások újraélesztésére”. (HCN)

Forrás: pv-europe.eu