Hátlapok és az ultraibolya sugárzással szembeni stabilitás vizsgálata

Németországban a Fraunhofer ISE öt vizsgáló laboratóriuma ún „round robin”) projektbe kezdett az ultraibolya sugárzás polimerekből készült hátlapokra gyakorolt hatásainak vizsgálatára. A kezdeti eredmények kijelölték a hátlapok ultraviola fénnyel szembeni stabilitásának pontos, gyorsított vizsgálatára szolgáló utat

2020. május 12. kedd, forrás: mnnsz.hu

A napelem modulokon belül már korábban is a hátlapokkal kapcsolatban merült fel a legtöbb probléma, azt találták, hogy a hátlapok kültéri körülmények hatására károsodnak, és sok esetben teljesen tönkre mennek, ami jelentős veszteséget okoz a befektetőknek és ráirányítja a figyelmet az ilyen anyagok átfogó tesztelésének fontosságára.

Az ultraibolya sugárzás polimer anyagú hátlapokra gyakorolt hatása észrevehető, mert az által okozott károsodást „sárgulás” jelzi, amely csökkenti a hátlap visszaverő képességét és más problémákat is okoz.

Az UV fény hatását most öt vizsgáló laboratórium veszi górcső alá „round robin” vizsgálatként (mindegyik vizsgált elemet összehasonlítják az összes többivel). A laboratóriumok együttműködnek, hogy jobban megértsék az ultraviola sugarak és a napelemek hátlapjához felhasznált polimerek közötti kölcsönhatásokat, és hogy kidolgozzák a protokollokat az UV kitettség gyorsított vizsgálatához.

Nemzetközi

A vizsgálatot a Németországban működő Fraunhofer ISE szervezi, a vizsgálatok elvégzésébe bevonták a tajvani Ipari Technológiai Kutatási Intézetet (Industrial Technology Research Institute9, a dél-koreai FITI Vizsgálati- és Kutatóintézetet (FITI Testing & Research Institute), és az egyesült államokbeli Atlas Ametek és az energiáért és megújuló energiáért felelős minisztérium Energia Laboratóriumot (National Renewable Energy Laboratory).

A laboratóriumok tíz különböző beszállítótól származó hátlapokat vizsgálnak, mindet ugyanolyan szolár üveggel és etilén-vinil-acetát (EVA) alapanyagú tokozó anyaggal kombinálva. A hátlapok szállítóit nem nevezték meg, sem a vizsgálat tárgyát képező anyagok pontos összetételét, és a létrejövő tanulmány azt jelzi, hogy az anyagok egy részénél szándékosan gyenge UV-stabilitást mutató anyagokat használtak fel, mert így jobban tudták vizsgálni a károsodás mechanizmusát.

A mintaként szolgáló hátlapokat különböző fényforrásokkal vizsgálták, és az UV fény okozta károsodás mértékét ún. „sárgulási index” segítségével értékelték. Az első eredményeket a Fejlődés a Fotovoltaikus ágazatban (Progress in Photovoltaics) című folyóiratban tettek közzé tanulmányként, Különböző polimerből készült napelem hátlapok round-robin típusú vizsgálata különböző UV fény és minta hőmérséklet hatására (Round-robin weathering test of various polymeric back-sheets for PV modules with different ultraviolet irradiations and sample temperatures) címmel.

A vizsgálat jelentős eltéréseket tárt fel az egyes eredmények által mért eredmények között, amelyeket az UV fény színképénél és a minták hőmérsékleténél fellépő eltéréseknek tulajdonítottak, valamint a kontroll UV mérések lehetséges hibáinak. A tudósok számolnak a körtesztelés további részleteinek közzétételével az utókövető dokumentumban, és megjegyezték, hogy a jövőbeli teszteléseknél a minták hőmérsékletének figyelembe vétele további lehetőségeket nyújthat az UV által előidézett károsodás folyamatának pontosabb felgyorsítására.

Forrás: pv-magazine