Az Európai Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló jelentésében bemutatta, hogy az EU has javasolta 27 tagállama számára, hogy a Covid-19-ből kilábalást szolgáló ráfordításainak legalább 37%-át fordítsák klímaváltozással kapcsolatos beruházásokra.
A 2021-es fenntartható növekedésre vonatkozó uniós stratégiai (Annual Sustainable Growth Strategy) jelentésre hivatkozva a bizottság rámutatott, hogy a megújuló energiák és a hidrogén, az energia és az erőforrások hatékonysága, és a fenntartható szállítás képviselik azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre összpontosítani szükséges, és utalt arra, hogy az ilyen ráfordítások kedvezőbbnek tekinthetők, ha a blokk Covid utáni helyreállítást szolgáló alapokból az országos kiosztás során merülnek fel.
Az energiaügyi jelentésben megjegyezték, hogy a metánkibocsátás csökkentésére és az épületek energiahatékonyságának erőteljes növelésére irányuló kezdeményezéseket tegnap indították el, és ígéretet tettek arra, hogy ezt még az idén dokumentumok fogják követni a part menti energiatermelésre – beleértve a lebegő napelemeket – és az Európát összekötő energia infrastruktúrára vonatkozóan.
A Bizottság – amely tegnap tett közzé frissítést az Európai Parlament és a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára – viszonylag optimista hangvételt ütött meg a megújulók kapcsán. A jelentésben az áll, hogy a végleges energiafogyasztáson belül a tiszta energia 18%-t tett ki 2018-ban; ez az adat idén 22,8 százalékról 23,1 százalékra fog nőni, miközben a Covid-hoz kapcsolódó mintázatok esetében megugrást tapasztaltak.
Azonban a dokumentum arra figyelmeztet, hogy bár a Covid kedvezett a megújulóknak három meg nem nevezett uniós tagállam esetében „súlyos kockázat” áll fenn a megújulókra vonatkozó 2020-as célkitűzések elmulasztását tekintve, míg két további országnál mérsékelten áll fenn ennek veszélye.
A bizottság megjegyezte, hogy így a 27 tagállam közül mostanáig csak 16 tett eleget a Párizsi Egyezmény azon követelményének, hogy benyújtsák a 2030-ra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, pedig ezeket a hiányzó dokumentumoknak a benyújtása már 10 hónapja esedékes.
Az energiaügyi jelentés állításai között szerepel, hogy az EU által az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és innovációra fordított összegek csak a 15%-át érték el annak az összegnek, amely a becslések szerint szükséges lenne a blokk 2030-as kibocsátási céljainak eléréséhez, ezt az Európai stratégiai energiatechnológiai tervben szereplő adatok támasztják alá. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU most készíti elő az milliárd eurós költségvetésű Green Deal-Horizon 2020 program kutatás-fejlesztési költségvetését, amely további segítséget kínál a blokk Innovációs Alapja és Invest EU programja mellett.
A jelentés kritikus hangnemben bírálta az európai országok vontatott ütemben haladó befektetéseit az energia és az erőforrások hatékonysága terén. „A tagországoknak fel kell gyorsítaniuk az energiahatékonyság érdekében tett erőfeszítéseiket” – állítja a dokumentum – , ez indokolja a tegnapi felújítási stratégiát.
A jelentésben még hozzátették, hogy a blokk energiaadóról szóló irányelvének célja a tagállamokban érvényesülő adómentességek kivezetése, amelyek alacsonyabbá teszik a fosszilis tüzelőanyagokkal előállított energiát, erről a bizottság ezt állította: „Ennek véget kell vetni.”
Forrás: pv-magazine