A meglepetést az okozta, hogy a Xi Jinping kínai elnök által az ENSZ Közgyűlésének küldött megjegyzésekben első ízben szerepel az, hogy Kína tudomásul vette a nulla szén-dioxid-kibocsátás évszázad közepére történő elérésének szükségességét.
A Fitch Solutions szerint 2020 és 2029 között összesen 508 GW nem vízalapú megújuló kapacitás telepítésére készülnek, és a hálózat által képviselt szűk keresztmetszetek és a korlátozások enyhítése támogatni fogja a napenergia és a szélenergia előállításának növekvő részarányát.
Ennek további lökést fog adni Kína igen magas feszültségű) átviteli technológiája is, amely összekapcsolja a többlettermeléssel büszkélkedő tartományokat az áramfogyasztási központként működő tartományokkal. „Meggyőződésünk, hogy ennek sikere kulcsfontosságú lépés lesz az ország széndioxid-intenzív széntüzelésű erőműveitől történő elmozdulásban, és a tisztább, megújuló erőforrások magasabb arányú felhasználásának alappillére, ugyanakkor csökkenteni fogja a légszennyezést is” – vélte a Fitch.
Még nyitva marad az a kérdés, hogy Kína – az az ország, amely körülbelül 28 százalékkal járul hozzá a globális kibocsátáshoz – hogyan tervezi elérni 2060-ra kitűzött célját, és hogyan definiálja a „szén-dioxid-semlegesség” fogalmát. Ezekre a kérdésekre a következő, 14. ötéves terv adhat választ, amelyet a jövő év elején mutatnak majd be, és várhatóan létfontosságúként jelöli meg az ország klímaválság kezelése érdekében teendő erőfeszítéseit.
Gavin Thompson, aki az Asia Pacific elnökhelyettese a Wood Mackenzie-nél, úgy látja, hogy a tervben „benne rejlik annak lehetősége, hogy ez lesz a legfontosabb dokumentum a globális energiapiac történetében”. Úgy véli, hogy a napenergia, az elektromos járművek és az akkumulátoros tárolási technológia területeire irányuló befektetések szerepelni fognak a zöld hidrogén és a szén-dioxid-megkötési technológia esetében is, és támogatni fogják ezeket.
„Ha van ország, amely képes egy ilyen ambiciózus cél elérésére, akkor az Kína” – mondta. „Az erőteljes kormányzati támogatás és koordináció rendkívül hatékonynak bizonyult a gazdasági célkitűzések elérésénél; ha ez most a klímaváltozással kapcsolatos célokra irányul, akkor Kína képes lesz átalakítani a következő négy évtizedre előrevetített szén-dioxid-kibocsátási pályáját ugyanúgy, ahogy a gazdaságát is képes volt átalakítani az elmúlt 40 év során.”
A globális felmelegedés előrejelzett csökkentései
Bár a 2060-ra vonatkozó bejelentés zöldebb célokat indukálhat a többi jelentős kibocsátó részéről is, a Climate Action Tracker nevű szervezet kutatásai arra utalnak, hogy amennyiben Kína eléri célját, akkor ez körülbelül 0,2-0,3°C fokkal alacsonyabb globális felmelegedést eredményezhet.
A kutatói konzorcium azt közölte, hogy amennyiben Kína frissíti saját kötelezettségvállalását a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodással összefüggésben, hogy szerepeljen benne a 2060-ra kitűzött új cél, akkor hőmérséklet 2,4- 2,5°C közötti globális növekedése 2100 körül fog bekövetkezni, míg a célkitűzések nélkül az emelkedés 2,7°C lenne.
Kína bejelentésére egy héttel azután került sor, hogy az Európai Unió bemutatta a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentésre vonatkozó célok 40%-ról legalább 55%-ra növelésének tervezetét, a tömörülés szerint ez a célkitűzés a megfelelő alapot képezne a klímasemlegesség 2050 előtt történő eléréséhez.
Bill Hare, a CAT két partnerszervezete közül a Climate Analytics vezérigazgatója azt mondta, hogy amennyiben Kína és az EU is benyújtja ezeket a lépéseket a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodáshoz, „az megadná a világnak azt a pozitív lendületet, amelyre a világnak – és az éghajlatnak – égető szüksége van”.
Forrás: pv-tech